2012. november 24., szombat

16. fejezet

A telihold csillogása


  • Miről beszéltek is pontosan? - kérdezte Kol rosszat sejtve.
  • Holly nemsokára öhm... - kezdte Cassie és nem tudta, hogyan adja finoman az ős tudtára, a nagy hírt. Miszerint Holly záros határidőn belül – egy, vagyis inkább fél óra múlva - vérfarkassá változik. Nem épp a legjobb helyzet a legjobb barátnőjét és a pasiját bemutassa egymásnak. Mellesleg a zavaró gondolatok ellenére melegség öntötte el, mert szinte csak most fogta fel, hogy Kol tényleg az ő pasija.
  • A hold... – zokogott fel újra hangosan Holly.
  • Mond, hogy nem egy először vérfarkassá váló személlyel vagyunk egy házban, telihold idején – szisszent fel Kol, mert összerakta a puzzle darabkákat. És egyáltalán nem tetszett neki. Ami még jobban bosszantotta, hogy Cassie a szárnyai alá vette a lányt.
  • Kol, viselkedj nyugodtan – szólt rá Cassie. – Ne aggódj Holly. Természetesen segítek neked. Keresünk valahol egy helyet és…
  • Köszönöm – szipogta Holly.
  • NEM! – kiáltotta el magát Kol teljesen kiakadva. – Te teljesen megőrültél?! A lány alig egy óra múlva négy lábon fog vonyítani – jegyezte meg idegesen és a háta mögé próbálta tolni Cassie-t. Sikertelenül, mivel a lány elhatározta, hogy a friss vérfarkas barátnője közelében marad. Milyen megható baráti összetartás, gondolta Kol mérgesen. Nem tudta, hogy Cassie vagy egyszerűen nem fogja, fel a veszélyt vagy csak nem érdekli. Igaz a lányt ismerve inkább utóbbi volt a valószínűbb. Holly testén remegés futott végig, majd a szemei sárgán villantak.
  • Kol! Fejezd be a kiabálást, tudtommal rád nem hat a vérfarkas harapás – csattant fel most már Cassie is idegesen és újra átkarolta Holly-t, aki egyre jobban remegett.
  • Én miattad aggódom, nem magam miatt! - fakadt ki Kol. Úgy látszik Cassie tényleg nem érzi a közelében lévő veszélyt! Ezt a totálisan hülye helyzetet! Ilyen is csak velünk fordulhat elő! - Ugye nem várod meg még a nappaliban válik vérfarkassá? – kérdezte végül hűvösen az ős. Hátha ezzel észhez tudja téríteni a lányt. Hiába.
  • Igazad van, el kell vinnünk innen valahova – bólintott rá Cassie. Fel sem véve, hogy Kol valójában csak gúnyolódott.
  • Tegyük ki valahol az erdőben – vetette föl Kol.
  • Arról ne is álmodj. Segítek neki és kész – mondta makacs elhatározással a lány.
  • Felhívom Nikket hátha ő tud valamit segíteni nekünk – vette elő dúlva-fúlva a telefonját Kol, mert belátta hiába győzködi Cassie-t.
  • Ez egy jó ötlet – egyezett bele Cassie. Tudta, hogy most még a nagyanyja sem tudna segíteni Holly-n, mert amit tud főzetett a vérfarkas átváltozás hatásának csökkentésére az csak az első átváltozás után működik. Így utolsó lehetőség Nik maradt. Elvégre ő a hibrid, ezer éve alatt megélhetett pár teliholdat, ahhoz, hogy legalább instrukciókkal el tudja látni Holly-t.
  • Nik mit kezdjek egy vérfarkassal, aki most fog átváltozni először? – hadarta el a kérdést Kol, amint testvére felvette a telefont.
  • Találtál nekem egy vérfarkast Kol? Ez igazán kedves tőled – válaszolt Nik. Hangja nem mutatta, de kellemesen meglepődött. Egy vérfarkas sohasem jött rosszul, hogy tovább növelje vele hibridjei számát. - A kérdésedre válaszolva hozd ide.
  • Nemsokára ott leszek vele – sóhajtotta Kol és természetesen köszönés nélkül megszakította a beszélgetést. - Gyerünk, elviszem a villába a kocsiban. Nik pedig segíteni fog neki – közölte a jelenlévőkkel az ős.
  • Holly hallottad? - karolta át barátnője vállát Cassie, hogy segítsen neki felállni.
  • Igen... menjünk... - felelte halkan Holly. Miután Cassie segített beszállni barátnőjének az ős kocsijának hátsó ülésére, minden óvatosságra fittyet hányva beült Holly mellé. A kocsi gazdája mikor meglátta ezt hangos szitkozódások közepette vágódott be kormányhoz és száguldani kezdett a Mikaelsson villa felé.


  • Cassie, hát te? - kérdezte meglepődve Nik, aki a villa előtt várta öccsét. Sejtette, hogy Kol nem akarja magára hagyni a lányt. De azért kockázatos egy új vérfarkas mellett lenni ilyenkor és ezt testvérének nagyon jól kéne tudnia. A hibrid csak Cassie mérhetetlen makacsságával nem számolt.
  • Holly a barátnőm. Szeretnék itt maradni – válaszolta a hibridnek Cassie ellentmondást nem tűrően.
  • Viccelsz ugye? - hitetlenkedett Nik és öccse felé pillantott, aki igencsak bosszúsnak tűnt.
  • Nem – rázta meg a fejét határozottan Cassie. Holly felsikoltott, mert a karjában a csontok hirtelen eltörtek. - Mit tudunk csinálni? – fogta meg sürgetően a hibrid karját Cassie.
  • Vigyük le a pincébe, ott át tud változni. Holnap, ha szeretné, akkor pedig hibrid lehet belőle – válaszolta Nik. És mielőtt Cassie-nek akár csak megfordulhatott volna a fejében, hogy ő teszi meg ezt a feladatot Nik felkapta és a pincébe vitte a holnapi nappal remélhetőlegesen új hibridjét.


Cassie ment volna Holly és Nik után, ám Kol visszahúzta a karjánál fogva. Az ősnek nagyon kellett uralkodnia magán, nehogy a kelleténél jobban megszorítsa kedvese karját.
  • Gondolkoztam – mondta az ős és megdörzsölte a homlokát, mert kegyetlenül megfájdult a feje. Egyszerűen nem értette, hogy nem képes Cassie megérteni mennyire veszélyes egy először átváltozó vérfarkas.
  • Hasznos dolog – bólintott rá Cassie és próbálta lefejteni magáról az ős karjait, amik már a derekát ölelték át.
  • Rád gondoltam – közölte Kol egy kifürkészhetetlen pillantással.
  • Ez igazán kedves tőled – válaszolta Cassie felhúzva a szemöldökét.
  • A barátnőd nemsokára vérfarkas lesz és meg szeretnélek rá kérni, hogy ne legyél felelőtlen. Ha nagyon szeretnéd, itt maradhatunk, de ne menj le a pincébe – kérlelte Cassie-t Kol. Bevetve legutolsó dolgot, amit mással szemben nem is tett volna meg. De most Cassie testi épségéről volt szó, így hajlandó volt félretenni még akár az önbecsülését is.
  • Kol, higgy nekem. Holly soha nem bántana engem – fogta két keze közé az ősvámpír arcát Cassie. Látta Kolon, hogy aggódik érte, de ő váltig hitt Holly-ban. Még akkor is, ha most tényleg eléggé kiszámíthatatlan lett a hirtelen átváltozásának köszönhetően.
  • Én hiszek neked csak nehéz elhinni azt, amit mondasz. Nem akarom, hogy bajod essen – mondta és gyöngéden a lány kezeire tette a kezét.
  • Holly-hoz kell mennem – suttogta Cassie fájdalmasan. – Szüksége van rám, ott kéne lennem vele.
  • Hinni szeretnék, abban, hogy igaz van, de akkor is tudnod kell mennyire kockázatos, amit éppen tenni készülsz – mormolta Kol. - Figyelj Nik ott lesz a barátnőd mellett, nem lenne jó ötlet, lemenned oda - kötötte azért is az ebedet a karóhoz.
  • De azt mondtam neki, hogy segítek... - motyogta Cassie még mindig fájdalmasan.
  • Segítettél neki, ide hoztad őt Nikhez – válaszolta Kol. Szerinte kedves már így is túl sokat tett a vérfarkaslányért. - Ő pedig segíteni fog neki – folytatta hozzáfűzve Kol. Igaz, hogy önös érdekből, de ez most nem igazán számít, gondolta az ős.
  • Nekem mellette kell lennem – mondta Cassie és egy könnycsepp folyt végig az arcán, amit sok másik követett. Holly volt a legjobb barátnője gyerekkora óta és nem akarta magára hagyni. Azonban tisztában volt azzal, hogy ő a jelen helyzetben nem tud segíteni neki. Lehajtotta a fejét, hogy legalább Kol ne lássa, hogy sír. De az ősvámpír már észrevette. Kissé meglepődött a könnyeket látva, de egyik kezével a derekánál fogva magához ölelte a lányt, a másikkal pedig letörölte a sós cseppeket.
  • Holnap mellette lehetsz, amikor már minden rendben lesz – biztosította síró kedvesét.
  • Megígéred? - nézett fel rá könnyei fátyolán át Cassie.
  • Meg. De most menjünk, be a házba mielőtt megfázol – mormolta és megnyugtatóan homlokon csókolta a lányt. De látva, hogy Cassie mennyire fel van dúlva a karjaiba kapta és felvitte a szobájába. Mivel nem tudta mit lehet vagy kell ilyen helyzetben mondani egyszerűen csak befektette az ágyába kedvesét, majd ő is befeküdt mellé és vigasztalóan átölelte. Cassie pár percig még sírdogált, utána összeszedte magát.
  • Sajnálom, nem akartam kiborulni – törölte meg a szemeit. Mindig is utálta, ha valaki látta őt sírni. Nem szerette, ha gyengének látják őt.
  • Tudod én úgy hallottam, hogy nem egészséges dolog magunkba fojtani a fájdalmunkat és a bánatunkat – mondta ő sem gyakran engedett ezen érzéseinek, csak mostanában és akkor is csak azért, mert aggódott Cassie miatt. De azért ő még mindig Kol Mikaelsson volt, aki jól tudta palástolni az érzéseit. Legalábbis ő ezt hitte, hogy tudja palástolni az érzéseit.
  • Talán igazad van.
  • Mikor sírtál utoljára? - kérdezte gyengéden Cassie-t.
  • A bál után mikor aludtam beszélgettem az édesanyámmal. Ő akkor mutatott pár eseményt, amit szerinte látnom kellett. Akkor sírtam.
  • Mi volt az? - tette fel a kérdést, a lány habozott pár pillanatig, majd válaszolt.
  • Láttam amikor Mikael megölt téged – gyűltek újra könnyek Cassie szemébe. Még mindig maga előtt látta az egész borzalmas jelentett. Legszívesebben elfelejtette volna, de tudta, hogy ezt soha nem fogja megtenni és kísérteni fogja a dolog.
  • Hé, emiatt igazán nem kell sírnod. Itt vagyok – simogatta meg a lány haját. Hevesebben kezdett dobogni a szíve, ha csak arra gondolt, hogy Cassie az ő halálán sírt. Elvégre őt nem érintette olyan mélyen a dolog, mert szeretett vámpír lenni. - Előtte mikor sírtál?
  • Nem igazán tudom – válaszolta Cassie, úgy gondolta ez egy kis magyarázatra szorul. - Tudod öt éves voltam, amikor az anyukám meghalt. Én is ott voltam, de ő elbújtatott engem. Így csak őt ölték meg a boszorkányvadászok, nem tudtak róla, hogy van egy lánya. Engem ezért nem is kerestek. Később Damon, aki a keresésünkre indult. megtalálta anyát, utána engem. Mikor hazaértünk kitörölte az emlékeimet. De nem tudhatta, hogy rám nem hat az igézés, vagyis hat, de később vissza jönnek az emlékeim. Álmomban. Mikor felébredtem tudtam, hogy a konyhában van. Így sírva futottam le oda, hogy megkérdezzem miért fosztott meg az emlékeimtől. Nem vett észre. Én viszont láttam, ahogy ott ül anya helyén és sír. Nagyon szerette őt, bárki bármit mondjon is. De ezt ne mond vissza neki és senki másnak.
  • Nem fogom – fogadkozott Kol és tudta, hogy tényleg nem fogja elmondani sem Damonnek, sem senkinek. Mert megígérte Cassie-nek. Nem mellesleg érdekes információ volt számára, hogy kedvesére nem hat rendesen az igézés. Nem mintha meg akarta volna igézni, de jó tudni. Hátha valaki más lenne olyan ostoba és mégis megpróbálná, akkor ő eltüntetné az illetőt.


A pincében harminc fájdalmas perccel később Holly nagy fájdalmak közepette végül átváltozott.
  • Nyugi kislány – nézett határozottan Nik, amikor a vérfarkas rávicsorgott. - Kol meggyőzte Cassie-t, hogy kockázatos idejönnie. A saját és mások biztonsága érdekében most bezárlak ide. Holnap reggel mikor visszaváltozol lejövök. Cassie-vel együtt – szögezte le, majd bezárta a pince egyik részének az ajtaját. Ilyenkor tudta értékelni, hogy nem rácsos ajtókat, hanem erős tölgyfa ajtókat tettet föl. Amit egy boszorkánnyal külön megerősített. Ezer év tapasztalata néha jól jön. Valamint soha nem lehet tudni mikor, bukkan fel egy lehetséges hibrid jelölt, akinek „segíteni” kell. Vagy egy ellenség esetleg, akinek meg kell mutatni, hogy hol a helye. Vidáman indult Caroline házához a randijára. Remek estének ígérkezett, mivel Liz a napi munka elhanyagolása miatt, amit a lányával töltött esti műszakot vállalt. Így ő és Caroline kettesben tölthetik az estét. Ígéretesen hangzott. Magára hagyta a házban Cassie-t és Kolt. Mivel Elijah még mindig a hasonmást pátyolgatta. Bár öccse úgy fogalmazott, hogy vigyáz rá. Na persze, horkantott fel a hibrid. Kénytelen kelletlen azért neki is be kellett látnia, hogy Elena nem olyan, mint az ősei. Ő inkább feláldozza saját magát, minthogy akár csak egy szerette megsérüljön. Még Katarina és Tatia mindig is végtelenül önző teremtések voltak. Előbbi vámpírként csak rosszabb lett. Rebekah meg átment a Salvatore panzióba. Elsődlegesen azért, hogy bosszantsa a Salvatore testvéreket, másodlagosan pedig megismerni Lorennát.


  • Szeretnél pizsamába öltözni? - kérdezte Kol és már a szekrényéhez is ment, hogy kivegyen onnan a lánynak egy pólót és egy rövidnadrágot. – Öltözz át nyugodtan a fürdőszobában – mutatott a szoba egyik sarkában álló ajtóra. – Ígérem, nem kukucskálok – kacsintott rá Cassie-re csak, hogy oldja a hangulatát. Látta mennyire megviseli őt barátnője vérfarkassá válása.
  • Köszönöm – mormolta kedvese és bement a fürdőbe. Ott megmosta az arcát és lassan átöltözött. Belélegezte a kapott póló illatát és megnyugodva kifújta a levegőt. A pólónak ugyanis Kol illata volt. Eközben az ősvámpír szintén pizsamába öltözött, ami egy ujjatlan pólóból és egy melegítő nadrágból állt.
  • Jól áll a pólóm – jegyezte meg vigyorogva az ős, amikor a lány kijött a fürdőből. - Nem vagy éhes? – tette hozzá aggódva.
  • Most egy falat sem menne le a torkomon – motyogta Cassie és kinézett az ablakon. Látta a telihold fényében, hogy kint havazik.
  • Szeretnéd az ablakpárkányból nézni a hóesést? - kérdezte gyengéden Kol. Úgy gondolta mivel kedvese annyira szereti a havazást, biztos jó hatással lenne rá, ha nézhetné. Nem mellesleg az ős ezt kihasználva legalább újra magához ölelheti, nem minta most már bármilyen indok kéne ehhez. Cassie lassan rábólintott. Kol fogott egy párnát és egy takarót, az ablakmélyedésben a falnak döntötte a párnát. Ő maga pedig neki dőlt, leülve az ablakpárkányra és hívogatóan kitárva a lány felé a karjait, aki tétovázott, majd beült Kol ölébe. Ezután az ős betakarta magukat és kezeivel átkarolta a lány derekát. Állát a lány vállának támasztotta.
  • Tudtad, hogy nincs két egyforma hópehely? - kérdezte Cassie a hóesést nézve. Bűntudata volt Holly miatt, de Kol közelsége csillapította ezt és megnyugtatással töltötte el.
  • Hallottam már valahol - mormolta Kol a fülébe. Ezután egy nagyon régi angol dalt kezdett dúdolni. Cassie lejjebb csúszott és a fejét Kol szíve fölé tette, továbbra is a hóesést nézve. Fél füllel a dúdoló ősvámpírt hallgatva. A dallamra lassan álomba merült. Kol hallgatva a lány egyen lettes szuszogását a gondolataiba merülve felnézett a teliholdra. Úgy érezte mintha egy láthatatlan kötél egyre szorosabban húzná Cassie-hez. Nem mintha ellenére lett volna a dolog. Kicsivel később ő is elaludt.


Mikor reggel Nik belépett a szobába így talált rájuk. Igazán aranyos látványt nyújtottak. Egy igen icike-picike bűntudata is volt, hogy meg kell szakítania ezt az idilli pillanatot.
  • Kol, Kol – szólongatta halkan testvérét Nik, mert nem állt szándékában felébreszteni Cassie-t.
  • Mi van? - kérdezte hasonló hangon csukott szemekkel öccse.
  • Mi az, hogy mi van? Talán tessék – mordult rá még mindig suttogva a hibrid.
  • Akkor tessék – nyitotta ki álmosan az egyik szemét, majd a másikat is Kol.
  • Holly visszaváltozott most az egyik vendégszobában alszik. Gondoltam szólok – jegyezte meg sértetten és elhagyta testvére szobáját. Ő itt töri magát, hogy értesítse őt, még Caroline-tól is eljött, erre ez a hála. Na szép.
  • Legalább mondtad volna meg, hogy melyikben – szólt utána Kol, ám Nik már nem törődött vele, hanem lement, hogy igyon egy tasak vért.
  • Abban, amelyikre azt mondtad, hogy egész jól néz ki – motyogta Cassie és megdörgölte a szemeit.
  • Gondolom, szeretnéd megnézni a barátnődet.
  • Igen, köszönöm – mondta Cassie és egy gyors csók után abba a szobába ment ahol Holly aludt.
  • Mit is? - kérdezte a nagy semmit Kol. Lassan átöltözött és szerzett a ruhatárból váltóruhát Cassie-nek és Holly-nak is. Még jó, hogy Rebekáh-nak annyi cucca van, mint égen a csillag és körülbelül egyezik a mérete Cassie-vel és Holly-val.


Cassie eközben odarohant a Holly-t rejtő szobához. Óvatosan benyitott. Barátnője békésen szuszogott az ágyon. Leült az ágy szélére és várta, hogy felébredjen. Nikben volt annyi lovagiasság, hogy egy lepedőt terített a meztelen lányra mielőtt betakarta volna.
  • Cassie – ült fel hirtelen az ágyban Holly, majd látva, hogy csak egy lepedő van rajta megigazította magán.
  • Itt vagyok – nyugtatta meg őt a szólított. - Sajnálom, hogy tegnap nem tudtam lemenni...
  • Nem kell magyarázkodnod, megértem. A barátodnak igaza volt, veszélyes voltam. Amúgy nagyon helyes társat sikerült találnod – mosolygott rá barátnőjére. Megnyugtatta, hogy Cassie itt van mellette és, hogy tegnap még véletlenül sem bántotta őt. Nem akarta a szüleihez fordulni a vérfarkassá válással, így azt csinálta amit már kiskorában is mindig tett. Barátnőjéhez rohant segítségért. Aki most sem, hagyta őt cserben.
  • Igen, az – válaszolta kissé elpirulva Cassie. Holly soha nem élt volna vissza senki bizalmával, ahhoz túlságosan is lágyszívű volt.
  • Csak nem rólam beszéltek? Tudjátok, én vagyok a legjóképűbb a családban – mondta a belép Kol hatalmas önelégült vigyorral az arcán.
  • Nem szenvedsz önbizalom hiányban. Nemde? - nevette el magát Cassie és halkan csatlakozott hozzá Holly is.
  • Nem, de most magatokra hagylak titeket, hogy tudjatok egy kicsit beszélgetni. Csak ruhákat hoztam. A fürdőt ott találjátok – bökött az egyik sarkokban lévő ajtóra. Letette a kezében tartott ruhákat a kanapéra utána pedig kisurrant a szobából.
  • Nyilván nem ember – mondta kérdő hangsúllyal Holly, mivel Kol túl gyorsan mozgott ahhoz, hogy ez legyen.
  • Vámpír – válaszolta Cassie.
  • De tegnap a másik azt mondta, hogy a testvére, de ő... ahh. Csak nem? Akkor tegnap a legendás Nikolaussal találkoztam? - kérdezte hatalmasra tágult szemekkel Holly. Vérfarkas lévén halott már legendákat a hibridről. Kicsit tartott is tőle, bár ha barátnője itt van mellette, akkor minden rendben lesz.
  • Igen, és biztos lehetsz benne, hogy megpróbál, majd meggyőzni arról, hogy csatlakoz a hozzá és legyél te is hibrid. De nem fog bántani téged – mondta Cassie. Nem voltak téveszméi, tudta Nik miért segített Holly-nak. Ahogy azt is, hogy a hibrid a szíve mélyén talán tényleg jó szándékból cselekedett úgy ahogy. - Öltözzünk fel és látogassuk meg a nagyanyámat.
  • Lorenna is itt van? - nézett körbe, várva, hogy Cassie nagyanyja akár az íróasztal alól vagy a szekrény mögül előugorjon. Soha nem merte volna azt mondani Lorennának, hogy néni mivel a nő nagyon mérges lett volna érte. Emlékezett, hogy egyszer kiskorában ezt mondta és a hatás ijesztő volt. Ugyanis Lorenna kicsit érzékeny a korára.
  • Igen, a Salvatore panzióban – felelte Cassie.
  • Egy fedél alatt Damonnel? - hitetlenkedett Holly. Ő is ismerte Damont gyerekkora óta és tudta, hogy a férfi és Cassie nagyanyja nem szenvedhetik egymást. Igazából Damon senkit nem szenvedhet csak Cassie-t és régen az anyukáját. - Hogy bírják?
  • Nem tudom. De még nem ölték meg egymást – nyilatkozta Cassie.
  • Az is valami – hagyta helyben Holly. Igaz ő mindenkiről mindig a legjobbat feltételezte fel, vagyis még Damon ismerve is nehezére esett azt gondolni, hogy ártana bárkinek is. Később a lányok felöltöztek. Holly kicsit lassabban és segítségre is szüksége volt, mivel még mindig hasogattak a csontjai. Cassie látva barátnője szenvedő arcát, megnyugtatta, hogy a nagyanyja biztos tud rá valamit adni neki.


Együtt mentek le a lépcsőn. A nappaliban Kol és Nik beszélgetett kezükben egy-egy pohár vér volt. Nik letette a saját poharát és Holly elé ment, hogy rábeszélje őt a hibrid létre. Kol mikor meglátta Cassie-t gyorsan elfordult és úgy itta ki a pohara tartalmát.
  • Miattam igazán nem kell elfordulnod – helyezte kezeit Kol hátára Cassie.
  • Nem miattad teszem, és egyébként sem számít – rázta meg a fejét Kol és letette kiürült poharát. Nem az zavarta, hogy Cassie látja, ahogy vért iszik, hanem nem akarta, hogy kedves azt a következtetést vonná le miszerint bántá őt a vérért.
  • Nekem számít – lépett az ősvámpír elé fogta kezei közé Kol arcát. - Nem akarom, hogy folyton másfelé fordulj, amikor vért iszol. Nem számít, hogy vámpír vagy. Sose számított, hogy az vagy, mert tudom, hogy engem nem bántanál. Csak az számít, hogy te, te vagy én pedig én. Világos? – kérdezte Cassie, holott tudta, hogy a végére igazán érthetetlen lett a mondandója. Mindenesetre remélte, hogy az ős képes volt kisilabizálni a lényeget. Kol válaszként magához húzta a lányt és gyengéden megcsókolta.
  • Khm, khm – köszörülte meg a torkát Nik. Holly mosolyogva vetett rájuk egy pillantást, majd zavartan elkapta a fejét róluk. Kolt nem igazán érdekelte most jelen pillanatban testvére, folytatta tovább ténykedését. Cassie azonban lassan megszakította a csókot.
  • Menjünk – mormolta halkan Cassie.
  • Na és a reggeli? - kérdezte tőle Kol. Hangja csak egy kicsikét volt durcás.
  • Nagyi tuti belém fog tukmálni egy csomó mindent – vont vállat Cassie.
  • Jó akkor induljunk - sóhajtott fel Kol.
  • Caroline tegnap mesélte, hogy a kis csapat ma megbeszélést tart ott és mondta, hogy minket is várnak – közölte Nik, aki előre ült öccse mellé. Ezen tettért kiérdemelt egy sötét pillantást Koltól. Ugyanis testvére nem nagyon örült neki, mert az Cassie helye volt. De megértette, hogy kedvese biztosan szeretne Holly mellé ülni.
  • Nyilván azt nem mondta, hogy szívesen látnak – indította be az autót. Bátyja válasza egy fintor volt.


Megérkeztek a Salvatore panzióba. Már a kocsiban lehetett hallani a kiabálást és a csörömpölést.
  • Te jó ég – fogta meg a fejét Cassie, mert kezdte sejteni, hogy mi történt. Gyorsan kiszállt a kocsiból.
  • Nem lenne jobb ötlet, a kocsiban maradnod? - termett előtte aggódva Kol. Cassie csak megrázta a fejét és besietett a házba. A két ős és a kissé tétova Holly utána. - Úgy látom Lorenna nem szívbajos – füttyentette el magát Kol, amint beléptek. Megálltak Cassie mellett, aki Damon mellől szemlélte az eseményeket és ők maguk is hasonlóan cselekedtek. Lorenna ugyanis éppen egy ismeretlen barna hajú férfit reptet össze vissza a szobában.
  • Egyetlen egy szívességet kérek tőled és te ezt se tudtad megtenni – kiabált Lorenna és beleverte a férfi fejét az asztalba, utána pedig a kandalló padkájába.
  • Popcornt? - kérdezte Cassie-től Damon felé nyújtva egy popcornos zacskót.
  • Nem kösz – utasította vissza Cassie. - Mióta tart? - bökött a fejével Lorennáékra.
  • Úgy érted mióta éli ki rajta a kreativitását? - kérdezte szórakozottan Damon pár szem pattogatott kukoricát majszolva.
  • Damon! - tekintett rá rosszallóan Cassie.
  • Olyan fél órája, vagy egy órája? Nem is tudom. De Liam már nem bírja sokáig – közölte Damon.
  • Nem kéne közbe avatkoznunk? - kérdezte félénken Cassie-től Holly. Igaz, tudta, hogy Lorenna sosem ölné meg végleges Liamot, de azért aggódott.
  • Ezt most nagyi nagyjelenete. Jobb lesz kimaradni belőle – válaszolt barátnőjének Cassie. Úgy gondolta nem kéne még jobban felbosszantani nagyanyját.
  • Hogy-hogy itt vagy Holly? Meglátogatod Manót? - kérdezte Damon az új vérfarkas lány felé fordulva. Kol és Nik is felhúzta a szemöldökét a megszólításra világos volt, hogy Damon kinek mondta a Manó kifejezést, de nem mondtak semmit. Legalábbis egyenlőre.
  • Később – szögezte le Cassie az ősöknek, majd Damon felé fordult. – Liam bácsi ezúttal mit csinált? – kérdezte a lány. Holott sejtette, hogy nagyanyja bátyja valami ostoba dolgot csinált. Már megint. Cassie valószínűnek tartott, hogy nagyanyja bízta meg a falujuk védelmével Liamot távoléte idejére, ő pedig csúfos kudarcot vallott, mint ahogy azt Holly vérfarkas átkának beindulása is mutatja.
  • Ez engem is érdekelne. De az biztos, hogy rossz hírt hozott. És tudod, hogy van. Halál a rossz hír hozójára – vont vállat Damon. Mondandója alátámasztása képen ekkor fájdalmas reccsenés hallatszott. Lorenna ugyanis kitörte Liam nyakát, aki hullaként elzuhant a padlón.
  • Jó reggelt – fordult feléjük Lorenna kedvesen és leporolta a ruháját, mintha mi sem történt volna. - Összeütök valami reggelit – mosolygott rájuk és a konyhába ment. Az ősök furcsa pillantásokkal néztek utána, majd félre tették a dolgot és kiszolgálták magukat whiskyvel. Cassie Liamhoz lépett, Holly szorosan követte. Cassie a karjait, Holly pedig a lábait fogta meg és együttesen fölemelték az ideiglenesen halott vámpír a kanapéra.
  • Érezzétek magatokat otthon – nézett szúrósan a két ősre Damon.
  • Én is úgy gondoltam – vigyorgott rá Nik. Az idősebb Salvatore erre a fogát csikorgatta.
  • Ott is hagyhattátok volna – forgatta meg a szemeit Damon, Cassieékre pillantva nem titkolva mennyire élvezte az előbbi jelenetet.
  • Hogy a padlón térjen magához? - kérdezte Cassie lesújtóan.
  • Miért ne? - kérdezett vissza Damon és érdeklődve nézett Holly-ra.
  • Holly menj nagyihoz – kérte barátnőjét Cassie, de közben Damont nézte. Barátnője szótlanul teljesített a kérést. Nik és Kol érdeklődően figyelték a kibontakozó jelentett. Utóbbi Cassie mellé ment, hogy ha kell, segítsen neki, nem eset volna nehezére kitörni az idősebb Salvatore nyakát. Sőt, nagyon élvezte volna a dolgot.
  • Szóval Holly hogy-hogy itt van? - kérdezte a lánytól Damon. - De várj, kitalálom... - gondolkozott hangosan. - ...kicsit nehéz lesz mivel Lorenna mindig előbb üt, és csak utána kérdez. A légyeget viszont azt hiszem megértettem. Nagyanyád valami halálos kimenetelű baleset miatt ordítozott Liammel, hogy valaki meghalt és, hogy jobban is vigyázhatott volna. Ez csak egy dolgot jelenthet – húzta el a száját, mert rájött, hogy a lány egy vérfarkas. - De szerencsére felkészültem a hasonló eshetőségekre.

12 megjegyzés:

  1. Szia!

    Érdekes és izgalmas rész volt, valamint szórakoztató is egyben. Damonon nagyon jót nevettem, mialatt olvastam a jelenetét, ahogy nézte Lorenna műsorát Liammal. Nagyon jól megírt kis jelenet volt, a rész sziporkája mondhatni :) Cassie - Holly - Kol, valamint Nik jelenete az elején izgalmas jelenet volt. Niktől egész szép dolog lett volna, hogy segít, ha az a hátsó szándék nem lett volna. Így kissé megkopott a tette fénye, de azért összességében azért rendes volt. Klaus pedig mint mindig tetszett benne, így is. Cassie miatt pedig nem csak Kol, hanem én is aggódtam :) Felelőtlen gondolat volt tőle, hogy nem akarta Hally-t magára hagyni, ha érthető is volt. Kol és Cassie jelenetei pedig imádni valóak voltak, ittam minden egyes szót, édesek együtt :) A függővég pedig igen érdekes volt és ígéretes, de egybe rosszat sejtető is, de remélem mégse az lesz. De a folytatást így is úgyis várom :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Köszönöm :D
      Damon mivelhogy tudta Lorenna úgysem öli meg véglegesen a saját testvérét így csak élezte a kínálkozó műsort, mivel tudta ha beleszól vagy esetleg segíteni mert Liamnak, akkor ő is könnyen a sorsára juthat. Nik már csak ilyen, elvégre miért is ne győzhetné meg Hollyt arról, hogy mennyire jó dolog is a hibrid lét és álljon be ő is közéjük :D Igen, a tett fénye önös érdek miatt kissé tényleg megkopott, de Klausnak azért ennyi elnézhető :) Cassie annyira aggódott Holly miatt, hogy szinte elfelejtette, hogy neki most nincs ereje, így nem tudja megvédeni magát. De Kol gondolt rá helyette is. Kol és Cassie párosa a még ki nem mondott, de érezhető érzéseik által lesz még harmonikusabb. A rosszat sejtető függővégnek meglátjuk milyen is lesz a folytatása ;)
      Sietek vele :)
      Puszi

      Törlés
  2. Szia!
    Nagyon tetszett ez a fejezet is :D Egyszerre volt izgalmas, vicces és a Cassie-Kol jeleneteknek miatt aranyos. Imádtam a párkányon alvós részt, biztos nagyon édesek lehettek együtt :)
    Bár ahogy látom, a történetben a Caroline marad Nik barátnője, én azért szurkolok Hollynak ^^
    kedves volt Cassie-től, hogy a barátnője mellett akart maradni, de szegényből nem túl sok maradt volna, ha összezárják telihold idején egy vérfarkassal. :)Reménykedtem benne, hogy akkor majd Nik mellette marad éjszakára, de végül azzal is beértem, hogy egy lepedőt tett rá az átváltozása után.
    Damon, hűen önmagához, jól szórakozott az ismeretlen vámpír szenvedésén, a popcorn evészeten jót mosolyogtam :D A végén kikerekedett a szemem, mikor azt mondta, hogy már felkészült a hasonló eshetőségekre. Kíváncsi vagyok, hogy mit is értett ez alatt.
    Nagyon várom a folytatást :D
    xoxo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Köszönöm :D
      Kol-Cassie párosnak lesz még pár ilyen párkányon alvós vagy legalább beszélgetős jelenete :)
      Igen, én Caroline párti vagyok, de Hollynak is lesz majd párja azért, ha nem is mindenki kedvenc hibridje :)
      Cassie annyira aggódott a barátnőjéért, hogy nem is gondolkozott tisztán, de Kol gondolt mindenre. Nik pedig tényleg nem akarta, hogy szegény lány, aki mellesleg a hibridjei közé akar, teljesen egyedül és meztelenül térjen magához.
      Damon tényleg nagyon jól szórakozott rajta. Szerintem ő pont az a személy akinek mindig mindenre van valami ötlete vagy esetleg egy gúnyos megjegyzése. A következő fejezetből megtudod,hogy mit is ért alatta ;)
      Sietek vele :D
      Puszi

      Törlés
  3. Szia. Nagyon jó feji lett. A kedvenc részem természetesen amikor Kol és Cassie a hópelyheket bámulták egymásba karolkozva. Ahogy magam elé képzeltem, hát.. ♥ És Nik megzavarta őket :D Damon nem semmi" popcornt?" ezen annyit nevettem :D Úhh.. nagyon siess a kövivel! Puszi♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Köszi :D
      Az tényleg nagyon romantikus rész volt :) Azért nem lenne rossz Cassie helyében lenni :D Nik már csak ilyen. Damon pedig már csak Damon marad.
      Sietek vele :)
      Puszi

      Törlés
  4. Szia :)
    Nagyon jó lett, imádtam minden egyes sorát, igazán romantikus feji lett, néha remek beszólásokkal, de ami igazán tetszett az a párkányos jelenet nekem az vitt mindent, Kol egyre cukibb és remélem ahogy haladunk a történettel lesz egy mini Kol is, mondd hogy lesz légyszii *-*
    Siess a kövivel :)
    XoXo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Köszi :D
      Igen, a fejezet tele volt romantikával főleg a párkányos rész :D Kol tényleg nagyon cuki. A mini Kolal kapcsolatban, nem is tudom mit mondják, úgy hogy ne lőjem le a meglepetést ;) De annyit azért elárulok, hogy nem fog csalódni :D
      Sietek vele :)
      Puszi

      Törlés
  5. Szióka! Bocsi megint késtem egy kicsit a nyamvadt írásommal, holott megérdemelnéd, hogy időben hozzam. A fejezet szuperre sikeredett. Újabb új szereplő! Liam bácsi akkor egy vámpír, aki nem mellesleg Lorenna bátyja? Nagyon jól hangzik. Gondolom, még sok új fordulatot tartogatsz. Figyu, az mondjuk szerintem nagyon szembetűnő volt, hogy egyszer Hollyt írtál, másszor meg Kendrát. Na, most akkor, hogy van ez? Mondjuk teljesen mindegy. Niknek sikerült rábeszélnie Hollyt, hogy hibrid legyen? Szegény lány, eléggé ki lehet borulva az átváltozása miatt. Lorenna nagyon elemében volt. Egyik pillanatban még javában kínoz valami szerencsétlent, a másikban pedig aggódó nagyiként rohan a konyhába, mondván összeüt valami reggelit. Kolék nagyon édesek voltak az ablakban ülős jelenettel. Ők egyre jobban összepasszolnak. Romantikus fejezet volt, mint amilyenek mostanában lenni szoktak, de azért a beszólások is klasszra sikerültek. Damon Manónak nevezte Cassiet? A szemöldököm a plafonig szaladt, de ha az nem lett volna, talán az égből kellett volna összeszednem. Oké, az apaszerep, még úgy ahogy elment, na de a becézgetés? Ez még tőle is furcsa, pedig ő ennél furcsább már nem nagyon lehetne. Kíváncsi vagyok mi lesz szegény Hollyval és, hogy mire utalt Damon a fejezet végén. Üdv: Dorsee

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Semmi gond, én bármikor örülök a kritikádnak :D Köszönöm :D
      Igen, Liam vámpír és nem mellesleg Lorenna bátyja :) Tartogatok még egy pár fordulatot annyi bizonyos :D Sajnálom a Holly Kendra elírást, mert van egy vázlat füzetem amiből írok és először így akartam elnevezni Hollyt, de amikor írtam, akkor eszembe jutott, hogy ez a név jobban fog illeni a vérfarkas lányra, viszont az íráskor meg valahogy néha becsúszott, de igyekezni fogok ne forduljon elő többet. Niknek még nem sikerült meggyőzni Hollyt, bár az ős úgy gondolja ez számára csak idők kérdése és lesz egy új hibridje :D Holly-t tényleg nagyon megviselte az átváltozása, de Cassie ott van mellette, hogy támogassa és segítse őt, mint gyerek korukban is. Lorenna olyan, hogy ha hirtelen dühös lesz, akkor ott kő-kövön nem marad, de utána meg úgy tesz, mintha nem is történt volna semmi. Mármint még mindig mérges lesz, csak már nem annyira, mert levezette a feszültséget. Kol és Cassie valóban egyre jobban összehangolódik :D Egy fejezet nem lenne fejezet egy-két beszólás nélkül, főleg, ha Damon is benne van :D Damon egyébként azért nevezi Manónak Cassie-t, mert Annabell a halála előtt mindig így becézte a lányt, és a vámpír így próbálja meg bepótolni azt az űrt ami a nő elvesztésével keletkezett mindkettőjükben. Meglátod a következő fejezetből :)
      Sietek vele :D
      Puszi

      Törlés
  6. Szia!
    Nagyon jó lett! :)
    Ezek a romantikus részek a kedvenceim. Kol annyira aranyos mikor Cassiért aggódik. :) Csak hát Cassie eléggé makacs szegény Kol hiába próbálkozik. :) Viszont örülök,hogy néha a lány igazat ad az ősnek és nem teszi kockára az életét akkor sem,ha a barátnőjéről van szó.
    Damon és a beszólásai haláliak.Ez a popcornos rész viszi az Oscar-díjat. :D És az a durva benne,hogy Damon tényleg élvezettel mozizta végig Lorenna "büntetését".
    Szerintem Lorenna nem csak "büntetni" akarta Liamot, hanem gyakorolta egy kicsit a nevelési módszereit ezzel próbálta megnevelni a bátyját. :)
    Kíváncsi vagyok,hogy Holly enged-e Niknek és átváltozik-e hibriddé.
    Várom a folytatást.
    puszy:Vivi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Köszönöm :D
      Örülök neki, mostanában tényleg nagyon a romantikára helyeződött a hangsúly :) Kol nagyon aggódik Cassiért, mert nem akarja elveszíteni, viszont néha valóban nem számol a lány mérhetetlen makacsságával :) Azért Cassie-nek is vannak olyan pillanatai amikor elismeri, hogy nem neki hanem Kolnak van igaza, még akkor is ha nehezére esik :)
      Damon nem lehet beszólás nélkül. A popocornos rész pedig szinte adta magát :D És az ő karakterétől valóban nem áll távol az ilyesmi.
      Lorenna egy nagy gyereknek tekinti a testvérét és kicsit néha elszalad vele a ló :)
      A következő fejezetből megtudod ;)
      Sietek.
      Puszi

      Törlés